Zarathusztra életéről igen gyéren maradtak fenn kézzelfogható adatok, a korai éveiről csak nagyon keveset tudunk. Ez a kevés is, azoknak a legendás történeteknek köszönhető, amelyek a generációról generációra hagyományozódó, a tanításokat megőrzendő írások révén maradtak fenn.
Születése
Amikor Dughdova (Zarathusztra édesanyja) terhességének ötödik hónapjában járt, azt látta álmában, hogy a világ el fog pusztulni, és jócskán megrémült. Ekkor azonban egy angyal jelent meg az álomban, és elmondta neki, hogy egy nagy prófétát hordoz a szíve alatt, aki képes lesz megakadályozni a fenyegető rombolást. A legenda úgy tartja, hogy Dughdova egy egészséges kisfiúnak adott életet március 26-án. A gyermek már újszülöttként kivételes volt, hiszen nem sírt, hanem széles mosollyal az ajkán jött a világra, arca mennyei fényben ragyogott. Szülei ezért úgy döntöttek, Zarathusztrának fogják hívni, mely egyes fordítások szerint Aranyfényt vagy Aranycsillagot, más értelmezések szerint pedig Aranyszőrűt jelent.
Ifjúkora
Zarathusztra fiatalkora nagy részét a szülővárosát övező legelőkön töltötte, hosszú órákon át szemlélve a természetet. Ezen meditációk alkalmával történt, hogy azok a válaszok, amelyeket a papok nem tudtak megadni neki, feltárultak előtte. Húszéves korában elhagyta otthonát, és tíz évig utazott, járt-kelt, keresve az Igazságot. Ennek az időszaknak a végén, egy kora reggelen, megvilágosodott.
Zarathusztra éveket töltött a vadonban az Istennel folytatott kommunikációval, mielőtt első látomásában részesült. Ebben a jelenésben Vohu Manah, a Helyes Gondolkodás angyala jött el hozzá. Az összes mennyei lény, az Amesha Spenta-k tanították Zarathusztrát, és ő tökéletes tudást szerzett a múltról, jelenről és a jövőről. Zarathusztra ezután az emberek közé ment, tanításait csodák kísérték. Vishtaspa király például akkor fogadta el meggyőződéssel az új vallást, amikor megbénult lova csodával határos módon meggyógyult.
Megvilágosodás
Zarathusztra 30 éves volt, amikor egy napon pirkadatkor elindult, hogy vizet hozzon a folyóról. Amint belelépett a folyó vizébe, megjelent előtte Vohu Manah, és megnyitotta számára Ahura Mazda isteni fényének kapuját. Ez volt a megvilágosodás első pillanata. Látomásában Ahura Mazdát mint a Teremtés Bölcs Urát érzékelte, Ahura Mazda hat kisugárzását, az Amesha Spenta-kat pedig a fizikai világ védelmezőiként. Megértette az univerzumot működtető törvényeket, mint ahogy azt is, hogy milyen belső kapcsolat van Ahura Mazda, az Amesha Spenta-k és a Teremtés között.
A népszerűsítés
Zarathusztra a megvilágosodása után meg szerette volna osztani a világgal megszerzett bölcsességét, ám nem tudta, hogyan kezdjen hozzá, ezért úgy döntött, összehívja családját és minden rokonságát, hogy hallgassák meg tanítását. Így legelőször egy családi összejövetelen mesélte el felismeréseit. Amikor magyarázatai végére ért, unokatestvére, Maedyoimaha, elhatározta, hogy csatlakozik hozzá, ő lett Zarathusztra tanításainak első követője. Zarathusztra felesége, Hvovi, szintén elfogadta tanításait, így ő lett a második tanítványa. A gyermekei is mind, egytől egyig, úgy döntöttek, elfogadják apjuk filozófiáját, és életük részévé teszik azt.
Ezek után Zarathusztra szerette volna a városa polgáraival is megismertetni tudását. Ám amikor a város utcáin kezdte el tanítani az embereket, igen mélyen gyökerező ellenállásba ütközött a papok részéről, hiszen ezeknek a papoknak az egész élete és életmódja a régi valláson alapult. Zarathusztra mindent megpróbált, de folyton megújuló ellenállásba ütközött. Valójában a megvilágosodását követő 12 évben mindössze huszonkét embert sikerült megnyernie látásmódjának, beleértve a feleségét, a gyermekeit és első követőjét, az unokatestvérét. Ezen meghiúsulással és vehemens papi ellenkezéssel szembesülve hazájában elhatározta, hogy elhagyja szülőföldjét. Útra kelt hát követőivel, és a 23 emberből álló csoport megkezdte vándorlásait.
Bármely országban, ahová mentek, és bármely városban, ahol tartózkodtak, Zarathusztra tanítani próbálta az embereket, azonban mindenhol a szinte előrelátható ellenállásba ütközött, egyrészt a vezetők és papok önérdekű tiltakozása, másrészt az emberek tudatlansága miatt. Végül, azt hallották egy közeli ország bölcs és igazságos királyáról, Vishtaspa királyról, hogy ha létezik olyan ember a világon, aki nyitott az új tanításokra, akkor ő az, és elindultak feléje.
Vishtaspa király
Zarathusztra 42 éves volt, amikor tanítványaival együtt megérkezett Vishtaspa király udvarába. A bölcs király nyitott volt meghallgatni Zarathusztrát, és elhívta az összes papot és bölcs embert is, akik az udvarában voltak, hogy legyenek jelen, és faggassák Zarathusztrát a filozófiájáról, azt remélve, hogy egy remek vita alakul majd ki közöttük. Valóban így történt, és Zarathusztra meggyőzően beszélt, és válaszolt minden kérdésre. A király, látva ennek az embernek és tanításainak bölcsességét, vallásként fogadta el Zarathusztra tanításait.
Ezzel egy időben Vishtaspa király meghívta alattvalóit is, hogy hallgassák meg Zarathusztrát, és hogy válasszanak, követik-e a zoroasztrista vallást. Nagy áttörés volt ez Zarathusztra vándorló életében.
Úgy tartják, hogy pontosan ebben a nagyszerű időszakban Zarathusztra rosszakarói összeesküdtek, és több, a fekete mágiához kapcsolódó tárgyat rejtettek a szobájába, majd gonosz tettekkel vádolták, és felbujtották a királyt, hogy kutassa át Zarathusztra hajlékát. Amikor pedig az megtalálta az illető a tárgyakat Zarathusztránál, börtönbe záratta, ahol nem ehetett, nem ihatott.
A történet mégis kedvező fordulatot vett, amikor a király kedvenc fekete lova megbetegedett. A birodalom egyetlen orvosa sem találta a gyógymódot. Zarathusztra, aki ekkor még mindig be volt zárva, amint meghallotta a hírt, felajánlotta a királynak, hogy megpróbálja meggyógyítani az állatot. Vishtaspa bár kelletlenül, mégis megengedte Zarathusztrának, hogy kipróbálja gyógyító módszereit, melyek végül sikerrel jártak. A ló felépült, a király pedig belátta, hogy hibásan ítélte el a profétát, és ismét felkarolta a tanításait, a cselszövő papokat megbüntette, az új vallást pedig népszerűsíteni kezdte. Zarathusztra immár szabadon hirdethette a tanításokat az egész országban, üzenete pedig nagyon hamar átlépte az ország határait, és a szomszédos királyságokba is eljutott. Ha úgy tekintjük, hogy Zarathusztra megvilágosodása volt az eszme megfoganásának pillanata, akkor ez az eseménysor volt a zoroasztrista vallás testet öltése abban a formában, amelyben ma is ismerjük.
Jelleme
Habár Zarathusztra életútjának rekonstruálásában az adatok hiányosságának akadályába ütköznénk, a Zarathusztra karakterét illetően bőséges információval szolgálnak az általa írt rövid szent énekek, a Gáthák. A Gáthák tartalmából világossá válik, hogy Zarathusztra természeténél fogva egy kivételesen bölcs és igazságos ember volt. Ő egy Ashu volt, egy olyan személy, aki elérte az önmegvalósulás tetőpontját, a tökéletességet, és attól fogva a halhatatlanságot. Szeretetteljes és kedves volt, ám ugyanakkor elszánt az igazsághoz való hűség tekintetében. Bölcsessége jó ítélőképességgel társult, emellett figyelmes és éles elmével bírt. Tiszta megértéssel rendelkezett a világ fizikai törvényeit és morális elveit illetően, amiből fakadóan emberfeletti erővel ragaszkodott az igazsághoz. Röviden szólva, ő volt a spirituális erő példaképe.
Tanításai
A spiritualitás kifejezés a spirit (szellem, lélek) szóból ered. A léleknek nincs mérete, formája vagy súlya, és ezért nem lehet fizikailag leírni. Ahura Mazda, az isteni Fravasik és a Jazaták mind mennyei lények, nekik nincs fizikai egzisztenciájuk. Spirituális esszenciájuk jelen van az anyagi megnyilvánulásban, de a szellem önmagában túl van a fizikain. Akárcsak a Szellem, a Lélek is egy halhatatlan, nem anyagi, tulajdonképpen isteni princípium, mely az ember szívében lakozik. Következésképpen, a spiritualitás egy tapasztalati, közvetlen és bensőséges kapcsolat a két mennyei entitás, a Szellem és a Lélek között.
Különböző próféták különféle spirituális gyakorlatokat mutattak az őket követőknek. Azért, hogy eggyé válhassunk Ahura Mazdával, az Istennel, Zarathusztra megajándékozott minket a szent „manthra spenta”-val, mely több, mint hinnénk, hisz nem csak az archaikus avesztán nyelven leírt és recitált szent szavak és hangok összessége. Ez tulajdonképpen Ahura Mazda szelleme, a kozmikus energia megtestesülése, mely magától Ahura Mazda-tól ered, aki a végtelen fény forrása („raevat-khvarnvat”). Az isteni energiamantrák a „staot yasna”-ban gyökereznek, mely kifejezés jelentése az, hogy Elsődleges Hang (vibrációk). Ez az Első Fénysugár révén jött létre, amikor az a Teremtés kezdetén kirobbant, és aztán szétterjedt a világegyetemben. Ez a „staot” hozza létre a tér-idő folytonosságot. Az Elsődleges Hang kibocsájtása áthatol a tér-idő folytonosságon, hogy megtalálja a kölcsönös rezonanciát a fény szellemi világában.